Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

 

Az idei kiállításra egy minimalista kertet terveztem. A minimalizmus számomra minőséget hordoz, a letisztultsága miatt. Nyugalmat áraszt, és lehetővé teszi, hogy a saját gondolataid kibontakozzanak. Egy minimalista kertet akartam, sok növénnyel – bár tudom, hogy ez egy oximoron. Hasonló karakterű és személyiségű növények lesznek a kertben, amivel reményeim szerint sikerül megőrizni a minimalista minőséget, ugyanakkor létrehozni egy érdekes mintázatú növény-szőnyeget. A koncepciót három fő forrás inspirálta: az angol táj, a japán kert, és az absztrakt művészet.

A tervező egy korábbi munkája. Kép: Bradley-Hole Schoenaich Landscape Architects

Amikor a kertet a táj inspirálja, a legnagyobb nehézséget a bőség zavara jelenti. A tájban, akárhová nézel, valami mindig történik, a fény mindenütt más és más, érdekes részletek vannak mindenfelé. Veszélyes, ha a tervező mindezeket megpróbálja egyetlen kompozícióba, egyetlen kertbe sűríteni. Ami engem a mögöttünk lévő tájképben megragadott, az a folyó, ahogyan átszeli a vidéket, és közben el-eltűnik, majd ismét előbukkan a fák mögül.

A tervező egy korábbi munkája. Kép: Bradley-Hole Schoenaich Landscape Architects

Régóta foglalkoztat a két szigetország, Anglia és Japán kapcsolata. Látszólag nagyon különböző a két gondolkodásmód, de én mégis a hasonlóságokra akarok koncentrálni. Nagy hatást gyakorolt rám a kyotói Ryōan-ji kert, ahol sziklákat látunk a kavicságyból kiemelkedni. Ezek a sziklák valójában a tengerből kiemelkedő szigeteket szimbolizálják. A kiállítási kertben ugyanezt szerettem volna megvalósítani: egy tájkép absztrakcióját, csak ezúttal az angol tájat véve alapul. Az angol vidék eredetileg erdővel borított terület volt. Amikor az emberek letelepedtek és földművelésbe kezdtek, elkezdték az erdőt kivágni. Tisztások jelentek meg, ma pedig már csak a régi erdőségek maradványai láthatók, geometriai mintázatban. Ezt nagyon érdekesnek találom, és ezt próbáltam visszaadni a kiállítási kertben.

A tervező egy korábbi munkája. Kép: Bradley-Hole Schoenaich Landscape Architects

Ami a japán kerttel való hasonlóságot illeti, szerintem ez csupán egy felszíni megközelítés, a Ryōan-ji kolostorkert ennél sokkal gazdagabb jelentésrétegeket is hordoz. A japánoknál a kavics-tenger a szimbolikus értelemben vett „víz”, az örvénylő világ, amiből kiemelkednek a szellemi emberre jellemző állandóságot, egyszerűséget hordozó sziklák.  (Ugyanez a szikla motívum a keresztény szimbolikában is megjelenik: Te Péter vagy, azaz kőszikla – mondja Jézus a tanítványának, Simonnak.)

Ugyanakkor nagyon szimpatikus az a szeretet és érdeklődés, amivel Bradley-Hole, ez az ízig-vérig modern tervező a régi angol tájhoz fordul, onnan merít inspirációt. A jó kert, a fenntartható és szerethető kert a táj esszenciája. Emellett nagyon érdekes gondolatnak találom, hogy modern kertbe is lehet sok növényt ültetni, ha azok hasonló karakterűek. Nagyon kíváncsi vagyok a megvalósításra.

Most már csak az időjárásnak kellene a kegyeibe fogadnia a kiállítókat. Panaszkodnak a szállító kertészetek, hogy az elhúzódó európai tél miatt minden növény késésben van, miközben vészesen közeleg a május:

Hogy lesz ebből virágkiállítás? Kép: Crocus

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebookon is:

Kerttervezési trendek, 2013

Az idei szezon kezdetén megpróbálom röviden összefoglalni, milyen kerttervezési trendeket látok a világban. A bejegyzéshez felhasználtam az erős kertészeti rovattal rendelkező brit napilap, a Daily Telegraph összefoglalóját, és kedvenc szakíróm, Thomas Rainer gondolatait is. Ezek a cikkek a tavalyi évhez viszonyítva próbálják meghatározni a fő trendeket, én egy kicsit nagyobb, több éves keretben fogok gondolkozni. Az illusztrációként szolgáló képek azokról a bemutatókertekről készültek, amelyek az elmúlt években a világ legnagyobb virágkiállításán, a londoni Chelsea Flower Show-n „A Kiállítás Legjobbja” (Best in Show) címet elnyerték. Jól mutatják azt a markáns trendet, amit le szeretnék írni: kerttervezési szempontból az utóbbi időszak legfontosabb fejleménye az építészeti kert korszakának vége.

2007 – tervező: Sarah Eberle. Az Élet a Marson c. bemutatókertet egy burkolatgyártó cég szponzorálta. A növényzet teljesen alárendelt szerepet játszik. Kép: Európai Űrügynökség
 

Mi az az építészeti kert?

Építészeti kertnek nevezem azt a pihenés céljára szolgáló lakóház körüli teret, amelynek karakterét nem a növényzet határozza meg. Mi van az építészeti kertben? Mindenekelőtt: tér. Az építészeti kertek egyik fő jellemzője az extenzív tereprendezés. Ez önmagában nem kifogásolható – a harmonikusan kialakított, kellemes arányokkal rendelkező tér a jó kert alapja. Azonban önmagában a leglátványosabb tér is csak rövid ideig érdekes. Növénycentrikus megközelítés esetén a téralakítás után következik az élővilág megtervezése, azonban az építészeti kert egészen más úton halad tovább – a szobaszerű kialakítás felé. Drága burkolatok és vizes berendezések, robusztus ülő-, fekvő-, főző- és étkezőhelyek jellemzik ezeket a tereket, ahol a növényzet olyan funkciót tölt be, mint a belső terekben a lakástextil: lágyítja, színesíti az összképet, de mindenképpen alárendelt szerepet játszik.

2008 – tervező: Tom Stuart-Smith. Ez egy kiállítási csúcs-design, az átlagos építészeti kertben a tujasoron és a buxusokon kívül többnyire csak gyepet találunk. Kép: Tom Stuart-Smith
 

Az építészeti kertben többnyire nem történik semmi, a nap és a felhők járásán kívül nincs mozgás – ahhoz viszont a látvány túlságosan tolakodó és mesterkélt, hogy meditációra alkalmas zen-kertként működni tudjon. Az élettelen térben nincs kert-élményünk, ellenben gyakran pénz-élményünk van. A növényzet egy szokványos kertben „ápol és eltakar”, sőt, korrigálja a téralakítási hibákat – ha tehát a növényzet hiányzik, akkor rendkívül fontossá válik a mérnöki pontosságú tervezés és a magas színvonalú kivitelezés. Az építészeti kertbe minden berendezési elemből a legdrágábbat kell venni – a barkácsáruházi akciós burkolat vagy kertibútor, ami egy élő kertben nem lenne zavaró, az építészeti kertben silány hatást kelt. Ugyanilyen erőforrás-igényes a domináns zöld elemként használt gyep: már a legkisebb hiba, folt is zavaró, ezért aztán folyamatosan öntözni, nyírni, műtrágyázni, levegőztetni, gyomirtózni kell. A könnyen fenntarthatóként hirdetett, látszólag egyszerű kert valójában viszi a pénzt és a szabadidőt.

2009 – tervező: Ulf Nordfjell. A norvég építész munkája még a válság előtti évek hangulatát hordozza: drága kiépítés, díszpárnaként-függönyként funkcionáló növényzet. Kép: Crocus
 

Új hullám

Az építészeti kert népszerűségének hanyatlása már jó ideje tart. A '90-es évek közepén kezdődött a New Perennial mozgalommal, amely elsősorban középmagas lágyszárú növényekkel dolgozik, mintegy szembeszegülve a kertépítő üzletág által fáradhatatlanul népszerűsített gyep-tuja-járólap megjelenéssel. De a pénz beszél, a kertészeti rendezvényeket a burkolat- és kertibútor-gyártók szponzorálják, ezért el kellett telnie 15 évnek, mire az új felfogás megjelent a nagy kiállításokon, és így eljutott a középosztály kertjeibe. Az újhullám lényege az atmoszféra: a mozgás, a színek, az illatok és a textúrák által kiváltott spirituális-érzelmi hatás. Az újhullámos kerttervező legfontosabb eszköze a növényismeret, az új szellemben dolgozó tervezők valamennyien tapasztalt kertészek.

2010 – tervező: Andy Sturgeon. Még hangsúlyosak az építészeti elemek, de a látványos, drámai hatást keltő növényültetés már újhullámos hatást mutat. Kép: Crocus
 

Válság

A 2008-as világgazdasági válság szintén hatást gyakorolt a kerti divatra. Leálltak az új építkezések, a megrendelők a legolcsóbb megoldásokkal próbálják meglévő otthonukat szépíteni. Divatba jött a konyhakert, részben az élelmiszerárak emelkedése miatt, részben pedig azért, mert a megváltozott életstílusnak részévé vált az otthoni főzés, és tömegek kezdtek el érdeklődni a gasztronómia iránt. A pénzügyi válság mellett a környezeti válság, a klímaváltozás is a hétköznapok része lett. Bár a „természetes” jelző értékét pillanatok alatt lenullázta a kereskedelmi marketing-gépezet azzal, hogy minden termékre ráaggatja, ettől függetlenül a zöld divat szemléletformáló hatása tagadhatatlan. Általános megrendelői elvárás: a növényzetet úgy kell megtervezni, hogy vegyszerezés és állandó öntözés nélkül is hosszabb ideig megőrizze formáját, összetételét, és táplálja az állatvilágot. A korábbi steril, „külsőépítészeti” megoldások helyett ma már a nagy költségvetésből épült presztízskertek is többnyire rovar-, madár- és gyermekbarát kertek. Tíz éve egy kert vagy szép volt, vagy fenntartható, környezet- és emberbarát. Ma mindkét elvárásnak egyszerre kell megfelelni.

2011 – tervező: Cleve West. A fő látványelemek: színes fal, gondosan megtervezett növényegyüttes. Ez a megjelenés bárki számára elérhető, otthon is megvalósítható. Kép: Anderson Landscape Design
 
A 2011-es nagydíjas kert egy részlete. A növénylistát itt lehet letölteni. Kép: Daily Telegraph
 

Új romantika

Miközben egyre inkább a technikai világban, mobiltelefonon és az interneten élünk, felértékelődik a valóság. Az utóbbi 2-3 év nagy trendje a természet utáni vágyódás, és az ebből születő stilizált természet: a virágos rét jellegű beültetés. Az újhullámos kerttervezők korábban kedvelték a nagy színfoltokat, növénytömböket, mivel ez struktúrát adott a térnek anélkül, hogy a szokásos építészeti elemekhez kellett volna nyúlniuk. Mára a tömböket felváltotta a természetes növényegyüttesek imitálása, a vegyes ültetés, ennek hatására pedig visszakerültek a kertbe a korábban „végleg” leírt fásszárúak, formára nyírt bokrok és fák – mert téralakításra, struktúrára azért szükség van.

2012 – tervező: Cleve West. Visszatért a formanyírás, virágos réttel kombinálva. Az „ikertornyok” tetején lévő dekorelemeket én lehagytam volna. Kép: The Times
 
Növénykompozíció a 2012-es nagydíjas kertből. A növénylistát itt lehet letölteni. Kép: Oak Leaf Gardening
 

Ez a laza, megengedő beültetés azért is nagyon népszerű, mert beleférnek a kerttulajdonos kedvenc növényei, belesimul a konyhakert.

2012 – tervező: Arne Maynard. Nekem a tavalyi kertek közül ez a munka tetszett legjobban. Kép: RHS
 

Akkor sem történik tragédia, ha egyik-másik növény egy adott évben a szélsőséges időjárás miatt rosszabbul teljesít, hiszen ott van mellette több tucat másik faj, amelyek betöltik a hiányt.

Ágyás Arne Maynard tavalyi kertjéből, háttérben formára nyírt bükkfák (Fagus sylvatica 'Purpurea', Copper Beech). A növénylistát itt lehet letölteni. Kép: Crocus
 

És végül – újra divat a rózsa!

2012 – Kép: Arne Maynard
 

Kapcsolat

Email címem:

kert.postr.hu @ gmail.com

Facebook oldalam

Hirdetés

Címkefelhő

Legfrissebb bejegyzések