AJÁNLÓ
 
13:01
2013. 04. 05.
A kerttervezésben az egyik állandó probléma a színpaletta összeállítása. Mivel a növényzet...
A bejegyzés folyatódik
 
13:01
2013. 04. 05.
A város környéki nyaraló, és annak szerényebb kiadása, a telek a magyar életforma része. A XIX....
A bejegyzés folyatódik
 
13:01
2013. 04. 05.
Az idei szezon kezdetén megpróbálom röviden összefoglalni, milyen kerttervezési trendeket látok...
A bejegyzés folyatódik
 
13:01
2013. 04. 05.
Email címem: kert.postr.hu @ gmail.com
A bejegyzés folyatódik
 
13:01
2013. 04. 05.
Az előző részek: Tavaszi hagymások ideális ültetési ideje – októberben, azaz most! Tavaszi...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

 

Az idei kiállításra egy minimalista kertet terveztem. A minimalizmus számomra minőséget hordoz, a letisztultsága miatt. Nyugalmat áraszt, és lehetővé teszi, hogy a saját gondolataid kibontakozzanak. Egy minimalista kertet akartam, sok növénnyel – bár tudom, hogy ez egy oximoron. Hasonló karakterű és személyiségű növények lesznek a kertben, amivel reményeim szerint sikerül megőrizni a minimalista minőséget, ugyanakkor létrehozni egy érdekes mintázatú növény-szőnyeget. A koncepciót három fő forrás inspirálta: az angol táj, a japán kert, és az absztrakt művészet.

A tervező egy korábbi munkája. Kép: Bradley-Hole Schoenaich Landscape Architects

Amikor a kertet a táj inspirálja, a legnagyobb nehézséget a bőség zavara jelenti. A tájban, akárhová nézel, valami mindig történik, a fény mindenütt más és más, érdekes részletek vannak mindenfelé. Veszélyes, ha a tervező mindezeket megpróbálja egyetlen kompozícióba, egyetlen kertbe sűríteni. Ami engem a mögöttünk lévő tájképben megragadott, az a folyó, ahogyan átszeli a vidéket, és közben el-eltűnik, majd ismét előbukkan a fák mögül.

A tervező egy korábbi munkája. Kép: Bradley-Hole Schoenaich Landscape Architects

Régóta foglalkoztat a két szigetország, Anglia és Japán kapcsolata. Látszólag nagyon különböző a két gondolkodásmód, de én mégis a hasonlóságokra akarok koncentrálni. Nagy hatást gyakorolt rám a kyotói Ryōan-ji kert, ahol sziklákat látunk a kavicságyból kiemelkedni. Ezek a sziklák valójában a tengerből kiemelkedő szigeteket szimbolizálják. A kiállítási kertben ugyanezt szerettem volna megvalósítani: egy tájkép absztrakcióját, csak ezúttal az angol tájat véve alapul. Az angol vidék eredetileg erdővel borított terület volt. Amikor az emberek letelepedtek és földművelésbe kezdtek, elkezdték az erdőt kivágni. Tisztások jelentek meg, ma pedig már csak a régi erdőségek maradványai láthatók, geometriai mintázatban. Ezt nagyon érdekesnek találom, és ezt próbáltam visszaadni a kiállítási kertben.

A tervező egy korábbi munkája. Kép: Bradley-Hole Schoenaich Landscape Architects

Ami a japán kerttel való hasonlóságot illeti, szerintem ez csupán egy felszíni megközelítés, a Ryōan-ji kolostorkert ennél sokkal gazdagabb jelentésrétegeket is hordoz. A japánoknál a kavics-tenger a szimbolikus értelemben vett „víz”, az örvénylő világ, amiből kiemelkednek a szellemi emberre jellemző állandóságot, egyszerűséget hordozó sziklák.  (Ugyanez a szikla motívum a keresztény szimbolikában is megjelenik: Te Péter vagy, azaz kőszikla – mondja Jézus a tanítványának, Simonnak.)

Ugyanakkor nagyon szimpatikus az a szeretet és érdeklődés, amivel Bradley-Hole, ez az ízig-vérig modern tervező a régi angol tájhoz fordul, onnan merít inspirációt. A jó kert, a fenntartható és szerethető kert a táj esszenciája. Emellett nagyon érdekes gondolatnak találom, hogy modern kertbe is lehet sok növényt ültetni, ha azok hasonló karakterűek. Nagyon kíváncsi vagyok a megvalósításra.

Most már csak az időjárásnak kellene a kegyeibe fogadnia a kiállítókat. Panaszkodnak a szállító kertészetek, hogy az elhúzódó európai tél miatt minden növény késésben van, miközben vészesen közeleg a május:

Hogy lesz ebből virágkiállítás? Kép: Crocus

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebookon is:

Facebook oldalam

Hirdetés

Címkefelhő

Legfrissebb bejegyzések